Ha viszont tisztázatlan problémák vannak, könnyen felütheti a fejét, és tönkretehet mindent, amit a pár tagjai addig felépítettek. Míg valaki azonnal szakít, más úgy gondolja, hogy ad még egy esélyt. A döntés mindenképpen fájdalmas, de vajon melyik út az, ami hosszú távon megéri? Meg lehet bocsátani egy megcsalást? Utánajártunk! 

 

Amikor beüt a krach…

 

A megcsalás mögött különböző okok húzódhatnak meg. Valaki a pillanat hevében, alkohol hatására dönt úgy, hogy ágyba bújik mással. De az sem ritka, ha valaki tudatosan lép félre, hosszú tervezést követően.

Talán nincs is kegyetlenebb, amikor a félrelépő fél titokban tartja a megcsalás tényét. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy előbb-utóbb valamilyen formában úgyis fény derül arra, hogy mással volt. Itt a partnernek nem csak a megcsalás tényével, de magával a hazugsággal is meg kell birkóznia. Ez pedig embert próbáló feladat.

Ugyanakkor vannak, akik nem bírják a folyamatos lelkiismeretfurdalást. Attól rettegnek, hogy mikor fognak lebukni, a nyomás hatására pedig beszámolnak partnerüknek a szégyenteljes tettről. Talán ez egy fokkal emberibb, hiszen legalább őszinte volt a másikhoz. De sajnos a fájdalom ugyanolyan mértékű marad. 

 

Az ezt követő hetek…

 

Akár véletlenül derült ki, akár szándékosan került a másik tudtára, a megcsalás utáni hetek rendkívül nehezek. 

A megcsalt fél csalódik partnerében, állandóan azon gondolkozik, hol rontotta el, mi volt az, amiben nem volt elég jó. Ez gyakran önértékelési problémákhoz vezet. Természetes ilyenkor a szomorúság, a reménytelenség, a kétségbeesés, de a féltékenység, a harag is. 

Az a fél, aki félrelépett, a tévhitekkel ellentétben szintén nincs könnyű helyzetben. Lelkiismeretfurdalás gyötri, bűntudata van. Talán ő sincs száz százalékig tisztában azzal, miért tette, amit tett. Meg kell küzdenie partnere dühével, csalódottságával is. 

Ha nem történt meg azonnal a szakítás, a megcsalást követő hetek folyamatos bizonytalanságban telnek. Menjek, maradjak? Vége legyen, ne legyen? Ez a helyzet rendkívül idegörlő lehet mindkét fél számára. 

 

Amikor a szakítás győz…

 

Vannak, akik számára a félrelépés teljességgel megbocsáthatatlan. Nekik egyértelmű, hogy a félrelépést szakítás követi, erre általában sor kerül akkor, ha kiderül a szörnyű tett. Ők biztosak abban, hogy képtelenek lennének többet megbízni a partnerben, ezért nincs más megoldás. 

De olyanok is vannak, akik megpróbálják helyrehozni. Akik kifaggatják partnerüket a okokról, meghallgatják a történetet. Számot vetnek a kapcsolattal, és rövid idő után döntenek a szakítás mellett. Az okok szintén hasonlóak: a bizalom elveszett, nincs többet. Az az ok is lehet a háttérben, hogy mindketten rájöttek, így nincs értelme folytatni, valami hiányzik a kapcsolatból, amit csak máshol találhatnak meg. 

A szakítás eleinte nehéz, de idővel könnyebbé válik mindkét félnek. 

 

 

 

 

Amikor van még esély…

 

Általában akkor szokott szóba kerülni a folytatás lehetősége, ha alapvetően passzolnak a felek, de nehéz időszakon mentek keresztül, vagy félrecsúszott az őszinte kommunikáció. Természetesen ezek nem lehetnek érthető indokok a félrelépés esetén, hiszen egy normális párkapcsolatban ezeket időben szokták tisztázni. 

Ilyenkor a bizalom felépítése az, ami igazán próbára teszi a pár tagjait. A megcsaló félnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy párja ismét megbízzon benne, míg a megcsalt félnek minden erejével azon kell lenni, hogy megbocsásson. Ez rengeteg időt és energiát kíván a párkapcsolat tagjaitól. 

 

 

 

Hűtlenség esetén nehéz olyan tanácsot adni, amely minden körülmények között megállná a helyét. Sok minden függ attól, a pár milyen régóta volt együtt, milyen a kapcsolatok, milyen nehézségekkel kell szembenézniük nap, mint nap, milyen okok állnak a csalfaság hátterében, hányszor lépett félre az illető, kivel...A lista szinte végtelen. 

 

Mindenki úgy jár a legjobban, ha elég időt ad magának, és párjának ahhoz, hogy meghozza a végső döntést, majd ezután határozottan lép.